Pénteken családi fotózás volt a téli tájban, a befagyott folyó partjánál. Adam anyukája sokszor csináltat ilyen fényképeket, és ez volt az első, amin én is, mint feleség jelen voltam.
Mindenki fehérben kellett, hogy legyen.
Szombaton Cannon-nel és apósommal szánkózni mentünk. Bár hideg volt, a hó hirtelen olvadni kezdett. Előtte bejártuk az egész város, de sehol sem tudtunk szánkót venni. Azt mondták már évek óta nem volt hó ezért senki sem rendelt.
Így négyünkre jutott egy járgány. Ezt is könnyen megoldottuk, kettesével mentünk le a dombon. Mivel Cannonék nem igazi szánkót, hanem szörfdeszkát hoztak, kicsit nehézkes volt a lecsúszás. Történt is egy kis baleset. A fadeszkába kapaszkodva Adam az egyik huppanó után lenyúzta az ujjait. Mély sebei még hetekkel azután is meglátszódtak. Jajjj!
Vasárnap délután korcsolyázni voltunk. A Pirates ugyanis pár órára megnyitotta a műjégpályát a csúszkálni vágyóknak, mi pedig a belépő díjával támogathattuk a kicsik csapatát.
Azt hittem, hogy Adam, hokis létére majd ott fog rohangálni a jégen, de ő inkább csak kézen fogva, romantikus hangulatban körözött velem. Velünk volt Travis barátunk és felesége is.
Bár a zene szólt, és volt pár ember, azért teljesen más érzés ott, a fedett pályán korizni, mint otthon a mi szombathelyi jegünkön. Hiányzott az a forralt bor. :) Itt csúszkáláson kívül nem sok mindent lehetett csinálni. De mi azért nagyon jól éreztük magunkat. Fura érzés volt olyan fűzős, egyenes élű női korcsolyával menni. Talán legközelebb kipróbálom a hokisat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése