Lassan de biztosan dudorodik a pocakom. A szokásos heti fotózáskor most jobboldali haspózolást is csináltunk:
A bébi:A baba bőre nagyon vékony, az erek átlátszódnak rajta. Az egész testet finom szőrzet, a lanugo borítja, amely nagyjából a 26. hét környékén kezd majd eltűnni. Fejtetőtől a fenekéig kilenc-tíz centi hosszú, súlya pedig 50-70 gramm. A haj és a szemöldök szőre is növekedésnek indul. A csontok egyre erősödnek. A magzat sokféle kunsztot tud már ebben a korai időszakban is: forgolódik, rugdal, az ujját szopizza, ásít és nevet.
Július 24.-én, péntek délelőtt megvolt a második terhesgondozásunk. Gyors rutinvizsgálat volt, többet várakoztunk, mint amennyit valójában foglalkoztak velünk. Én sem számítottam igazából nagy dolgokra, de arra legalább, hogy majd a vizeleten kívül a vértesztemre is kíváncsiak lesznek. Ultrahangról nem is álmodoztam. Már elfogadtam, hogy ez itt nem módi. (Vagy drága mulatság.)
Egy újabb ismeretlen, de kedves nővérke fogadott minket, majd megtörténtek a szokásos mérések. Vérnyomás, súly... 116.6 lbs (52,8 kg), híztam vagy fél pound-ot, nem sok.
Aztán vizeletadás a vércukorszint tesztelésére, majd a nőci egy vizsgálószobába vezetett minket. Behozta a kis laptopját és jöttek a már megszokott kérdések: fejfájás? (nem), hányinger? (nem), érzékeny e a hasam? (igen), szedem e a vitaminokat? (igen), dohányzom? (nem) ...stb. Válaszaimat szépen bejelölte tollával az érintőképernyőn, kicserélte a papírlepedőt a vizsgálóágyon, majd mosolyogva távozott.
Vagy fél óráig várakoztunk az orvosra, miközben kismamaújságokat lapozgattunk. Amikor végre megérkezett, három mondatnál többet nem hallottunk tőle. Bemutatkozott, megkért, hogy feküdjek fel, majd szonográfiával (már ezt is tudom mi) megkereste a baba szívverését. 150-et ver másodpercenként. Milyen gyorsan csökken, gondoltuk. Ez annak a jele, hogy a kicsi szépen növekszik. Ezután megkérdezte kérünk e 20. heti ultrahangot, az igen válaszunkra aláfirkantott egy papírt, majd távozott.
Ennyi?!- néztünk Adammel csodálkozva egymásra. Hogy nekünk ezen a klinikán soha sincs szerencsénk, hihetetlen. Ezt a dokit is kihúzzuk a listánkról. Majdcsak a végére megtaláljuk a számunka megfelelőt.
De a lényeg, hogy minden rendben. Megkaptuk a következő vizsgálatra és ultrahangra (jeeee!) is az időpontunkat: augusztus 21. Reményeink szerint ekkor már a bébi nemét is meg fogjuk tudni. Csak mutassa majd magát. :)
Július 24.-én, péntek délelőtt megvolt a második terhesgondozásunk. Gyors rutinvizsgálat volt, többet várakoztunk, mint amennyit valójában foglalkoztak velünk. Én sem számítottam igazából nagy dolgokra, de arra legalább, hogy majd a vizeleten kívül a vértesztemre is kíváncsiak lesznek. Ultrahangról nem is álmodoztam. Már elfogadtam, hogy ez itt nem módi. (Vagy drága mulatság.)
Egy újabb ismeretlen, de kedves nővérke fogadott minket, majd megtörténtek a szokásos mérések. Vérnyomás, súly... 116.6 lbs (52,8 kg), híztam vagy fél pound-ot, nem sok.
Aztán vizeletadás a vércukorszint tesztelésére, majd a nőci egy vizsgálószobába vezetett minket. Behozta a kis laptopját és jöttek a már megszokott kérdések: fejfájás? (nem), hányinger? (nem), érzékeny e a hasam? (igen), szedem e a vitaminokat? (igen), dohányzom? (nem) ...stb. Válaszaimat szépen bejelölte tollával az érintőképernyőn, kicserélte a papírlepedőt a vizsgálóágyon, majd mosolyogva távozott.
Vagy fél óráig várakoztunk az orvosra, miközben kismamaújságokat lapozgattunk. Amikor végre megérkezett, három mondatnál többet nem hallottunk tőle. Bemutatkozott, megkért, hogy feküdjek fel, majd szonográfiával (már ezt is tudom mi) megkereste a baba szívverését. 150-et ver másodpercenként. Milyen gyorsan csökken, gondoltuk. Ez annak a jele, hogy a kicsi szépen növekszik. Ezután megkérdezte kérünk e 20. heti ultrahangot, az igen válaszunkra aláfirkantott egy papírt, majd távozott.
Ennyi?!- néztünk Adammel csodálkozva egymásra. Hogy nekünk ezen a klinikán soha sincs szerencsénk, hihetetlen. Ezt a dokit is kihúzzuk a listánkról. Majdcsak a végére megtaláljuk a számunka megfelelőt.
De a lényeg, hogy minden rendben. Megkaptuk a következő vizsgálatra és ultrahangra (jeeee!) is az időpontunkat: augusztus 21. Reményeink szerint ekkor már a bébi nemét is meg fogjuk tudni. Csak mutassa majd magát. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése