Haskörfogat: 90 cm.
Óriási! A hét végén immár hivatalosan is megkezdjük a harmadik trimeszterünket!!! Most következik a várandóság igazán izgalmas része, egy még izgalmasabb véggel. :)
Egy kis utánaszámolással arra is rá lehet jönni, hogy ezzel belépünk a 7. hónapunkba! Visszatekintek hát egy képpár erejéig a 6. hónapra:
Első kép: szeptember 8. (22+2 hét). Második kép: október 12. (27+1 hét)
Semmi sem utal jobban arra, hogy a várandóság nehezebbik harmadába csúsztam, mint az, hogy sokasodnak a panaszok:
A héten fájt a fülem. Meg is ijedtem, hogy most mi lesz ha gyulladásom van, és majd antibiotikumot kell szednem. Szerencsére épp terhesgondozáson voltunk, így lehetőségem volt a jobb fülemet megmutatni a dokinak, aki furcsa mód semmit sem látott. (Hát látszik, hogy nem egy fül-orr gégész.) Azt mondta, ha 5nap múlva sem javul, ad gyógyszert. Több se kellett nekem. Rohantam haza, és meleg kamillateás borogatással próbáltam enyhíteni a fájdalmon. Úgy látszik ez nagyon hatásos volt. Másnap már lényeges javulást éreztem, mára meg már semmi bajom. Hurrá! :)
Utálom az éjszakákat. Azokat a legnehezebb átvészelni. Rémálmok gyötörnek, kényelmetlen az oldalt fekvés és már pöttömke is van olyan erős, hogy motozásával, rúgásaival felébreszt. Nekem meg aztán beindul az agyam, és képtelen vagyok visszaaludni. Azt olvastam, hogy ezek a rossz álmok normálisak ilyenkor. A hormonok és a túlzott izgatottság az okai. De szerintem ennyi hülyeséget még soha senki sem álmodott, mint én ezekben a hetekben... Remélem hamarosan sikerül lelkileg rendbe hoznom magamat.
Eddig azt mondtam nincs is pocakom, de mára már tényleg érzem, hogy kiterebélyesedtem...már úgy értem így felülnézetből. :) Meg sokszor húz, feszít is. Szűkebb helyeken elakad. :) Hihetetlen, hogy 5 kilóval vagyok nehezebb, mint a terhességem előtt. El sem tudom képelni, hogy ez a nagy súly hol van, mert nem érzem magam kövérnek, és a nővérek is gyakran megemlítik a vizsgálatokkor, hogy milyen vékony vagyok. (Gondolom Amerikában ritkán látni ilyet. :)) A végtagjaim sem vizesednek, bár ezt még lekopogom, mert a neheze még csak most jön. Szó szerint. Egy különleges dolgot viszont észrevettem. Éjszaka vagy reggel ha megébredek, érzem, hogy fáj a combom. De teljesen mélyen, egészen a csontomig hatóan. Én úgy képzelem, hogy a szokatlanul ránehezedő súlyok miatt van. Ki hitte volna, hogy majd nem a derekam, hanem a csípőm és a combom fog sajogni.
Már egyre könnyebb méhem gyümölcsének szokásait, életjeleit megfigyelnem. Amikor lefekszem, vagy ledőlök kicsit pihenni, pöttömke egyből belekezd a bugiba. Szereti ha relaxálunk. Vagy ő akkor érzi igazán, hogy elemében lehet. :) De akkor is előszeretettel bökdös, ha enni kezdek (már az első falatnál), valamint amikor hirtelen nagyon hideget vagy meleget iszok.
Az orvos mindig szokta kérdezni, hogy számolom e a rúgásokat. (Kétóránként kell 10szer éreznem, ha annál kevesebb, akkor hívni kell a kórházat.) Hát bevallom őszintén én még sohasem ültem le számolgatni, mert biztos vagyok benne, hogy eleget mocorog. :)
Egyik este oldalt feküdtem, és pöttömke nagyon erőseket rúgott. Mondtam Adamnek, hogy tegye oda a kezét, mert attól meg szokott nyugodni. És valóban egyből abbahagyta. Ám a férjem nem vette el egyből a tenyerét, ahogy szokta, hanem otthagyta még, és melengette a pocakom. Pocaklakó ezt biztos megérezte, mert újabb mocorgásba, játszadozásba kezdett. De ezúttal kicsit másképp, fel-le hullámzott és próbált apa tenyerébe ülni. :)
Adam szerint már eleget voltam terhes. "Olyan mintha már 10 éve várandós lennél!"- mondja sokszor. Majd letérdel a hasamhoz, és azt mondja: "Baby, gyere ki, játszani akarok veled!" vagy "Ne bántsd nagyon a mamit, mert olyankor teljesen meg tud őrülni!" :)
Azt hiszem pöttömkének vasárnap hajnalra nagy dolgot sikerült véghez vinnie: Megfordult a házikójában! :) Épp a harmadik trimeszterünk küszöbén. Akkora hullámot és nyomást éreztem a hasamban, hogy egyből megébredtem. Majd abban a pillanatban éles rugdalást a bal(!) oldalamon. Jééé, nagyon furcsa volt. Gondolom mindkettőnknek. Lehet, hogy most fordult meg fejjel lefelé? Remélem... De nagyon tetszhet neki, mert azóta is pörög, lökdös és nyomkod. Ezek már nem is rúgások, hanem hullámzásszerű mozgások. Remélem hamar hozzászokom, mert most még egyenlőre elég furcsa érzés.
Pocaklakó fejlődése:
Hossza: 34 cm.
Súlya: 1 kg(!)
A 27. hét a terhesség harmadik harmadának hivatalos kezdete.
A baba már szinte teljesen úgy néz ki, mint születésekor fog.
Ha a kicsi most születne meg, már 70%-os esélye lenne az életben maradásra. Mája, tüdeje és immunrendszere működőképes. A tüdő érése és a baba hízása most már napról napra, hétről-hétre gyorsul.
A magzat bőre nagyon ráncos, a zsírszövetek hiányától és mivel a magzatvízben felázott a bőre. Az öregember külsőt csak születése után néhány héttel fogja elveszíteni, amikor ráncos újszülöttből kisimult képű csecsemővé válik.
Agya és tüdeje gyorsan fejlődik, kinyitogatja a szemeit és retinái is fejlődnek.
Változások a kismamán:
A várandósok többsége a 27. hétre már legalább 5 kilót hízott, de az igazi súlygyarapodás csak ezt követően indul be. Jelentős része a mellek súlyának növekedéséből áll, ami ekkorra már elérheti a fél kilót is!(Terhesség előtt 200gramm.) Mostantól heti fél kiló hízás várható!
A kismama mostanában könnyen kifogyhat a szuszból, mivel a növekvő méh összenyomja a tüdőt. Ideje lassabb fokozatra kapcsolni!
Utóirat: Ma (hétfő) hajnali fél5kor kaptuk Aaron-tól az smst, hogy Ashley-nek elfolyt a magzatvize. (36+2 hetes terhesen.) Egész nap csak rá gondolok, és szorítok értük.
Óriási! A hét végén immár hivatalosan is megkezdjük a harmadik trimeszterünket!!! Most következik a várandóság igazán izgalmas része, egy még izgalmasabb véggel. :)
Egy kis utánaszámolással arra is rá lehet jönni, hogy ezzel belépünk a 7. hónapunkba! Visszatekintek hát egy képpár erejéig a 6. hónapra:
Első kép: szeptember 8. (22+2 hét). Második kép: október 12. (27+1 hét)
Semmi sem utal jobban arra, hogy a várandóság nehezebbik harmadába csúsztam, mint az, hogy sokasodnak a panaszok:
A héten fájt a fülem. Meg is ijedtem, hogy most mi lesz ha gyulladásom van, és majd antibiotikumot kell szednem. Szerencsére épp terhesgondozáson voltunk, így lehetőségem volt a jobb fülemet megmutatni a dokinak, aki furcsa mód semmit sem látott. (Hát látszik, hogy nem egy fül-orr gégész.) Azt mondta, ha 5nap múlva sem javul, ad gyógyszert. Több se kellett nekem. Rohantam haza, és meleg kamillateás borogatással próbáltam enyhíteni a fájdalmon. Úgy látszik ez nagyon hatásos volt. Másnap már lényeges javulást éreztem, mára meg már semmi bajom. Hurrá! :)
Utálom az éjszakákat. Azokat a legnehezebb átvészelni. Rémálmok gyötörnek, kényelmetlen az oldalt fekvés és már pöttömke is van olyan erős, hogy motozásával, rúgásaival felébreszt. Nekem meg aztán beindul az agyam, és képtelen vagyok visszaaludni. Azt olvastam, hogy ezek a rossz álmok normálisak ilyenkor. A hormonok és a túlzott izgatottság az okai. De szerintem ennyi hülyeséget még soha senki sem álmodott, mint én ezekben a hetekben... Remélem hamarosan sikerül lelkileg rendbe hoznom magamat.
Eddig azt mondtam nincs is pocakom, de mára már tényleg érzem, hogy kiterebélyesedtem...már úgy értem így felülnézetből. :) Meg sokszor húz, feszít is. Szűkebb helyeken elakad. :) Hihetetlen, hogy 5 kilóval vagyok nehezebb, mint a terhességem előtt. El sem tudom képelni, hogy ez a nagy súly hol van, mert nem érzem magam kövérnek, és a nővérek is gyakran megemlítik a vizsgálatokkor, hogy milyen vékony vagyok. (Gondolom Amerikában ritkán látni ilyet. :)) A végtagjaim sem vizesednek, bár ezt még lekopogom, mert a neheze még csak most jön. Szó szerint. Egy különleges dolgot viszont észrevettem. Éjszaka vagy reggel ha megébredek, érzem, hogy fáj a combom. De teljesen mélyen, egészen a csontomig hatóan. Én úgy képzelem, hogy a szokatlanul ránehezedő súlyok miatt van. Ki hitte volna, hogy majd nem a derekam, hanem a csípőm és a combom fog sajogni.
Már egyre könnyebb méhem gyümölcsének szokásait, életjeleit megfigyelnem. Amikor lefekszem, vagy ledőlök kicsit pihenni, pöttömke egyből belekezd a bugiba. Szereti ha relaxálunk. Vagy ő akkor érzi igazán, hogy elemében lehet. :) De akkor is előszeretettel bökdös, ha enni kezdek (már az első falatnál), valamint amikor hirtelen nagyon hideget vagy meleget iszok.
Az orvos mindig szokta kérdezni, hogy számolom e a rúgásokat. (Kétóránként kell 10szer éreznem, ha annál kevesebb, akkor hívni kell a kórházat.) Hát bevallom őszintén én még sohasem ültem le számolgatni, mert biztos vagyok benne, hogy eleget mocorog. :)
Egyik este oldalt feküdtem, és pöttömke nagyon erőseket rúgott. Mondtam Adamnek, hogy tegye oda a kezét, mert attól meg szokott nyugodni. És valóban egyből abbahagyta. Ám a férjem nem vette el egyből a tenyerét, ahogy szokta, hanem otthagyta még, és melengette a pocakom. Pocaklakó ezt biztos megérezte, mert újabb mocorgásba, játszadozásba kezdett. De ezúttal kicsit másképp, fel-le hullámzott és próbált apa tenyerébe ülni. :)
Adam szerint már eleget voltam terhes. "Olyan mintha már 10 éve várandós lennél!"- mondja sokszor. Majd letérdel a hasamhoz, és azt mondja: "Baby, gyere ki, játszani akarok veled!" vagy "Ne bántsd nagyon a mamit, mert olyankor teljesen meg tud őrülni!" :)
Azt hiszem pöttömkének vasárnap hajnalra nagy dolgot sikerült véghez vinnie: Megfordult a házikójában! :) Épp a harmadik trimeszterünk küszöbén. Akkora hullámot és nyomást éreztem a hasamban, hogy egyből megébredtem. Majd abban a pillanatban éles rugdalást a bal(!) oldalamon. Jééé, nagyon furcsa volt. Gondolom mindkettőnknek. Lehet, hogy most fordult meg fejjel lefelé? Remélem... De nagyon tetszhet neki, mert azóta is pörög, lökdös és nyomkod. Ezek már nem is rúgások, hanem hullámzásszerű mozgások. Remélem hamar hozzászokom, mert most még egyenlőre elég furcsa érzés.
Pocaklakó fejlődése:
Hossza: 34 cm.Súlya: 1 kg(!)
A 27. hét a terhesség harmadik harmadának hivatalos kezdete.
A baba már szinte teljesen úgy néz ki, mint születésekor fog.
Ha a kicsi most születne meg, már 70%-os esélye lenne az életben maradásra. Mája, tüdeje és immunrendszere működőképes. A tüdő érése és a baba hízása most már napról napra, hétről-hétre gyorsul.
A magzat bőre nagyon ráncos, a zsírszövetek hiányától és mivel a magzatvízben felázott a bőre. Az öregember külsőt csak születése után néhány héttel fogja elveszíteni, amikor ráncos újszülöttből kisimult képű csecsemővé válik.
Agya és tüdeje gyorsan fejlődik, kinyitogatja a szemeit és retinái is fejlődnek.
Változások a kismamán:
A várandósok többsége a 27. hétre már legalább 5 kilót hízott, de az igazi súlygyarapodás csak ezt követően indul be. Jelentős része a mellek súlyának növekedéséből áll, ami ekkorra már elérheti a fél kilót is!(Terhesség előtt 200gramm.) Mostantól heti fél kiló hízás várható!
A kismama mostanában könnyen kifogyhat a szuszból, mivel a növekvő méh összenyomja a tüdőt. Ideje lassabb fokozatra kapcsolni!
Utóirat: Ma (hétfő) hajnali fél5kor kaptuk Aaron-tól az smst, hogy Ashley-nek elfolyt a magzatvize. (36+2 hetes terhesen.) Egész nap csak rá gondolok, és szorítok értük.
1 megjegyzés:
Lassan kész a "folyamatábra" a pocidról :)
Megjegyzés küldése