Tizedik terhesgondozásunk, és már gyerekorvosunk is van!

Hamar letelt az egy hét, és mivel pöttömke még mindig a pocakomban érzi jól magát, újabb vizsgálatra került sor.
Az eredmények pedig az alábbiak:
- jelenlegi súlyom: 138,4 lbs (62,8 kg), ami azt jelenti, hogy fogytam egy kicsit a múlt héthez képest. Meglepő, de biztos csak azért van, mert ma nem a nagy csizma volt rajtam. :)
-hasam hossza kisebb a kelleténél, de az orvos szerint azért, mert a bébi már lefészkelte magát a medencémbe. Indulásra készen! :)
-méhszáj: 3 cm-re nyitva! Éljen!
A doki vizsgálat közben először felszólalt hogy hopp, itt a baba feje, majd megdicsért, hogy szépen tágulok. Igaz, ez a piszkálgatás most kicsit jobban fájt, mint az első, de a lényeg, hogy minden rendben... Azért remélem már nem sok ilyen lesz.
Nagy hát ismét az öröm és izgalom, bár az orvos úgy jósolta nem lesz karácsonyi a babánk. Sebaj, de szilveszteri azért lehetne... Gondoltuk magunkban a férjemmel. :)

Még a délután folyamán jelenésünk volt a gyerekorvosnál is. Végre ugyanis találtunk egyet, akit fedez a biztosításunk, és felvesz új pácienst. (Nem egyszerű ilyenre rálelni.) Kicsit izgultunk, hogy kellően szimpatikus legyen ahhoz, hogy őhozzá iratkozzunk fel, mert további keresgélésre nem sok időnk maradt.
Ez a klinika is a Kadlec lánchoz tartozik, csak egy kicsit kiesik a városból. De nem igazán számít, mert maga a légkör és az épület igen barátságos és otthonos. Késtünk is, meg várakoznunk is kellett, mire végre találkozhattunk az orvossal. Ez a váróban ücsörgés most nem volt annyira kellemes, mert az előző vizsgálattól felbolygatott méhem igen csak görcsölgetett.

A doktor úr már elsőre szimpatikusnak tűnt. Megkérdezte van e valami amiről beszélgetni szeretnénk, mi pedig egyből felvetettük a kötelező oltások kérdését. Ahhoz képest amennyire tartottam attól, hogy majd megpróbálja ránk erőszakolni elveit, egész rugalmasnak tűnt. Ráadásul nem is egy nagy gyógyszerpárti, úgyhogy nem hiszem, hogy a jövőben gondjaink adódnának. Elmondtuk neki, hogy nem fogjuk a kórházban lányunknak beadatni a Hepatitis B elleni oltást, így erre majd az ő rendelőjében fog sor kerülni.
Ezen a témán kívül még átbeszéltünk pár dolgot a szoptatásról (aminek különösen örült, hiszen Amerikában sokan döntenek a tápszer mellett), valamint a kórházi napjainkról.
Kaptunk egy könyvajánlatot is (Barton D. Schmitt: Your Child's Health) ami segít a szülőknek kiigazodni azon, hogy mit kell otthon tenni, ha a baba beteg lesz.
Szülés után pár nappal pedig látni szeretné a kicsit, de erre az alkalomra csak akkor tudunk majd időpontot egyeztetni, ha világra jött a lányka. :) Attól azért hatalmasra kerekedtek a doki szemei, amikor közöltük vele, hogy 3cm-re nyitva vagyok már. :) ...

Nos, talán(!) akkor mindenkit megnyugtathatok, karácsonyra nem lesz babázás, és ettől függetlenül kívánok minden olvasómnak sok sok ajándékot, hóesést, mézeskalácsot és békés, boldog karácsonyt!