2009. február 3., kedd

Vásárlás és borkóstoló

A hálaadást követő hétvégénk vásárlással telt. Mi is, mint mindenki, igyekeztünk leárazott terméket kifogni. A városnak nincs központja, vagy bevásárlóutcája. Mindenki hatalmas Tesco és Interspar szerű üzletekben vásárol. Az amerikai üzletláncok, mint például a WinCo, WALMART, Costco, Albertson's, Target - akárcsak az otthoniak- hatalmas és bő választékkal rendelkeznek.
A városnak van egy kisebb pláza szerű bevásárlóközpontja is, ahol rengeteg jó kis butik (a Macy's, a JCPenney, Sears), szépségszalon, étterem és mozi is található.
Nos, rengeteg fontos apróság mellett megvettük első porszívónkat és mikrónkat is.
A porszívó külön fényképet is megérdemel, mivel kicsit eltér az általam eddig ismertektől. :)



Az első napokban nem mindig ebédeltünk és vacsoráztunk otthon. Az oka pedig egyszerű. Nem tudtam mivel és mit főzni. Na és asztalunk sem volt.
Persze nem panaszkodtunk, hiszen a földön evés is jó móka. A szőnyegre terített pléd és az üres szoba eredeti piknik hangulatot teremtett. Igaz, számítógépezni már egy kicsit nehézkesebb volt.
Amikor kényelemre vágytunk, étterembe mentünk. Adam -hogy megóvjon a tömérdek hamburger áradattól- leginkább olasz restaurant-ba vitt.



Adam szülei karácsonyra konyhaasztalt vásároltak, így szerencsénkre megörökölhettük tőlük a régit. Nagy volt az öröm, Adam gyorsan össze is szerelte az első bútordarabunkat, ami azóta étkező-, író-és számítógépes asztalként funkcionál egyben.



Az első hétvégénken karácsonyi vásárra is elmentünk. A tömérdek szokásos fadíszek, szalagok, csilingelők, angyalkák, cukorkák, édességek, ajándékok között számomra legérdekesebbnek a kis indián sátrakat emelném ki. Na és persze a pulton sorakozó ezer féle és fajta pop-corn is nagy sikert aratott. Vettünk is egy csomag huckleberry ízesítésűt. Adam kedvence.



A legérdekesebb esemény mégis az volt, amikor vasárnap délután késő őszi borkóstolásra indultunk.
Mint arról már írtam, Washington állam messze híres kiváló borvidékeiről. Mi a Kennewick-hez legközelebb eső, Yakima völgy, Prosser község környékére kocsikáztunk.



Három sikeres borászhoz látogattunk el. Az Airfield Estates -hez, a Snoqualmie -hez, aminek a Merlot-ja azóta is nagy sikerű nálunk, valamint a Willow Crest Winery -hez. Az érdekes az volt, hogy egy pincét sem láttam. A hordók mind hatalmas raktárakban sorakoznak.
Jó pár pohárka vörös és fehérbor után pityókásan indultunk hazafelé. Sajnos Adam nem ihatott túl sokat, mert vezetnie is kellett. De erre a problémára is van megoldás. Sokan ugyanis ilyenkor limuzint bérelnek, sofőrrel. Így akár nagyobb társaság is gond nélkül végigkóstolhatja a vidék teljes borkészletét. Tavasszal visszalátogatunk! :)



Adammel sokszor szoktunk borozni, a parafa dugókat pedig dekorációként egy hatalmas boros pohárba gyűjtjük.
Végezetül néhány jó washingtoni bor ajánlásunk:
Preston
Tagaris
Hogue
Huck
Terra Blanca

Nincsenek megjegyzések: