Nanciéktől jött az a remek ötlet, hogy tavaszi pihenőként menjünk le pár napra az óceán partjára. Nos, nekem nem sok beleszólásom akadt. Adam, mint egyedüli fenntartó hosszas számlálgatás után úgy döntött, ez a kis vakáció még beleférhet a költségvetésünkbe. Nagy volt a lelkesedés mindenki részéről, és lassan összeállt a brigád. Öt házaspár, három éjszaka, egy nagy ház. Gyerekeket otthon hagyni.
Nanci volt a fő szervező. Cannon Beach partján, egy Lincoln City nevű kis városba bérelt ki egy hatalmas házat, március 30-tól.
Engem ez az utazás több okból is izgatottsággal töltött el.
1, Most fogok először óceánt látni.
2, Most megyek majd át először egy másik államba.
Lincoln City, Oregon
Az Amerikai Egyesült államok nyugati oldalán fekvő Csendes-óceán (Pacific Ocean) a Föld legnagyobb óceánja.
"166 millió km²-nyi területével a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m, legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m)."
Mivel a Washington államát érintő óceán partszakasza nagyrészt meredek sziklákból áll, valamint éghajlata szeles és hideg, a helybéliek többsége inkább a kicsit messzebb, ám annál barátságosabb Oregon-i strandokat választja. Az év túlnyomó részében a víz még itt sem nagyon alkalmas fürdésre.
"Oregon az Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. Az államot északról Washington, délről Kalifornia és Nevada, keletről pedig Idaho határolja. Columbia és a Snake folyó alkotja északi és keleti természetes határait. Fővárosa Salem, amely az állam harmadik legnagyobb városa Portland és Eugene után. Oregon területe hat földrajzi egységre osztható. Ezek a Parti hegység (Coast Range), a A Willamette alföld (Willamette Lowland), a Cascade-hegység (Cascade Mountains), a Klamath hegység (Klamath Mountains), a Columbia felföld (Columbia Plateau), a medencék és hegységek (Basin és a Range) regiója."
Nanci volt a fő szervező. Cannon Beach partján, egy Lincoln City nevű kis városba bérelt ki egy hatalmas házat, március 30-tól.
Engem ez az utazás több okból is izgatottsággal töltött el.
1, Most fogok először óceánt látni.
2, Most megyek majd át először egy másik államba.
Lincoln City, Oregon
Az Amerikai Egyesült államok nyugati oldalán fekvő Csendes-óceán (Pacific Ocean) a Föld legnagyobb óceánja.
"166 millió km²-nyi területével a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m, legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m)."
Mivel a Washington államát érintő óceán partszakasza nagyrészt meredek sziklákból áll, valamint éghajlata szeles és hideg, a helybéliek többsége inkább a kicsit messzebb, ám annál barátságosabb Oregon-i strandokat választja. Az év túlnyomó részében a víz még itt sem nagyon alkalmas fürdésre.
"Oregon az Egyesült Államok északnyugati részén fekszik. Az államot északról Washington, délről Kalifornia és Nevada, keletről pedig Idaho határolja. Columbia és a Snake folyó alkotja északi és keleti természetes határait. Fővárosa Salem, amely az állam harmadik legnagyobb városa Portland és Eugene után. Oregon területe hat földrajzi egységre osztható. Ezek a Parti hegység (Coast Range), a A Willamette alföld (Willamette Lowland), a Cascade-hegység (Cascade Mountains), a Klamath hegység (Klamath Mountains), a Columbia felföld (Columbia Plateau), a medencék és hegységek (Basin és a Range) regiója."
Haystack Rock
Az óceán partszakasza tele van hatalmas sziklákkal és kövekkel. Oregon államában található a világ egyik legnépszerűbb sziklája, a Haystack Rock, magyarul a "szénakazal szikla".
A 72 méteres (235 láb) monolit a világ harmadik legmagasabb tengeri kőhalmaza. Ez az igen népszerű turistalátogatottság számos film helyszínéül is szolgált. Egyik leghíresebb a The Goonies (Kincsvadászok), amit Adammel indulás előtt mi is megnéztünk. Az 1985 -ös Steven Spilberg film Amerikában alapmű. Mindenkinek ajánlom, aki még nem látta.
Az óceán partszakasza tele van hatalmas sziklákkal és kövekkel. Oregon államában található a világ egyik legnépszerűbb sziklája, a Haystack Rock, magyarul a "szénakazal szikla".
A 72 méteres (235 láb) monolit a világ harmadik legmagasabb tengeri kőhalmaza. Ez az igen népszerű turistalátogatottság számos film helyszínéül is szolgált. Egyik leghíresebb a The Goonies (Kincsvadászok), amit Adammel indulás előtt mi is megnéztünk. Az 1985 -ös Steven Spilberg film Amerikában alapmű. Mindenkinek ajánlom, aki még nem látta.
Lincoln City
A mi úti célunk ennél kicsit délebbre, Lincoln City-be vezetett. A város egyik oldalát a Csendes-óceán, másik oldalát a Devils-tó veszi körül. Partszakasza 7 és fél mérföld (kb. 12km) hosszú. A kis települést 1965-ben alapították, és nem több mint 8 ezren lakják.
Előkészületek
Nos, ennyi az előismeretekből, most lássuk hogyan indultunk neki ennek a kirándulásnak.
Előtte lévő héten Nanciéknél még tartottunk egy rövid megbeszélést. Melyik kocsik mennek, ki kivel utazik, és ki milyen kaját hozzon magával. Ezen kívül mindenki be lett osztva egy főétkezés elkészítésére. Nekünk nassolnivalókat kellett vásárolnunk, és bevállaltunk egy vacsora főzést. Valami magyar menüt fogok választani, ez magától érthető volt. Ezen kívül sok sok játék, szórakozás és úti cél volt tervbe véve. Az egyik a golfozás. Igazi szabadtéri pályán, az óceán partján. Jól hangzik. De úgy mégsem indulhattam el, hogy még csak egyszer volt ütő a kezemben. Ezt gyorsan orvosolni kellett. Elmentünk hát az indulásunkat megelőző vasárnap még "labdázni" egy kicsit. A gyakorlóterepre ezúttal Aaron, Traci és Dustin is elkísért minket.
A mi úti célunk ennél kicsit délebbre, Lincoln City-be vezetett. A város egyik oldalát a Csendes-óceán, másik oldalát a Devils-tó veszi körül. Partszakasza 7 és fél mérföld (kb. 12km) hosszú. A kis települést 1965-ben alapították, és nem több mint 8 ezren lakják.
Előkészületek
Nos, ennyi az előismeretekből, most lássuk hogyan indultunk neki ennek a kirándulásnak.
Előtte lévő héten Nanciéknél még tartottunk egy rövid megbeszélést. Melyik kocsik mennek, ki kivel utazik, és ki milyen kaját hozzon magával. Ezen kívül mindenki be lett osztva egy főétkezés elkészítésére. Nekünk nassolnivalókat kellett vásárolnunk, és bevállaltunk egy vacsora főzést. Valami magyar menüt fogok választani, ez magától érthető volt. Ezen kívül sok sok játék, szórakozás és úti cél volt tervbe véve. Az egyik a golfozás. Igazi szabadtéri pályán, az óceán partján. Jól hangzik. De úgy mégsem indulhattam el, hogy még csak egyszer volt ütő a kezemben. Ezt gyorsan orvosolni kellett. Elmentünk hát az indulásunkat megelőző vasárnap még "labdázni" egy kicsit. A gyakorlóterepre ezúttal Aaron, Traci és Dustin is elkísért minket.
Ezen a napon különösen meleg volt, de arra fel voltunk készülve, hogy a parton ennél sokkal hűvösebb és szelesebb lesz. Ráadásul egész hétre esőt jósoltak. Igyekeztük hát kiélvezni az itthoni napsugarakat. A golfozás másodjára már sokkal jobban ment. Bár a labdák még mindig nem landoltak oly messze, most már legalább egyenes vonalba repültek. :)
Miután kigolfoztuk magunkat, még egy fontos feladat hátra maradt. Alkohol vásárlás. Hogy ezt miért nem vettük meg a kajákkal együtt a boltba? Mert nem lehetett. A bevásárlóközpontokba ugyanis (a bort, a pezsgőt és a sört kivéve) nem lehet italt kapni. Ehhez egy külön "liqueur store"-ba (alkohol boltba) kellett mennünk. Az üzletbe ráadásul be sem engednek, ha nem tudod igazolni, hogy elmúltál 21. Nos, most szerencsére nálam volt az útlevelem, így végre gond nélkül megvettük azt a pár üveg szeszt.
Minden azért nem ment ennyire gördülékenyen. Adamnek ugyanis még be kellett fejeznie egy projectet, mielőtt reggel elhagyjuk a várost. Így aztán éjjeli programként én bőröndöket csomagoltam, a férjem pedig dolgozott.
Útban az óceán felé...
Hajnali három volt, mire ágyba kerültünk, ám reggel hétkor már vidáman ébredtünk. Traci és Dustin jött értünk. Velük fogunk egy kocsiba utazni. Nagy nehezen betuszkoltunk minden bőröndöt, csomagot, kajákkal teli hűtőládát, majd a gyülekező helyszínére siettünk. A Starbucks-ban már mindenki csak ránk várt. Tracinek hajnalban még dolgozni kellett, ezért voltunk csúszásban.
Indulás előtt következett még egy gyors átpakolgatást, hogy mindenki kényelmesen utazhasson. A golfütők felkerültek Travis kocsijának a tetejére. Velük volt még Aaron és Ashley. A harmadik autóba Justin és Nanci ült csak, így hozzájuk még átraktunk pár csomagot...
Az oda utat Adam vezette le, én pedig az anyósülésről ismerkedtem a környezettel.
Minden azért nem ment ennyire gördülékenyen. Adamnek ugyanis még be kellett fejeznie egy projectet, mielőtt reggel elhagyjuk a várost. Így aztán éjjeli programként én bőröndöket csomagoltam, a férjem pedig dolgozott.
Útban az óceán felé...
Hajnali három volt, mire ágyba kerültünk, ám reggel hétkor már vidáman ébredtünk. Traci és Dustin jött értünk. Velük fogunk egy kocsiba utazni. Nagy nehezen betuszkoltunk minden bőröndöt, csomagot, kajákkal teli hűtőládát, majd a gyülekező helyszínére siettünk. A Starbucks-ban már mindenki csak ránk várt. Tracinek hajnalban még dolgozni kellett, ezért voltunk csúszásban.
Indulás előtt következett még egy gyors átpakolgatást, hogy mindenki kényelmesen utazhasson. A golfütők felkerültek Travis kocsijának a tetejére. Velük volt még Aaron és Ashley. A harmadik autóba Justin és Nanci ült csak, így hozzájuk még átraktunk pár csomagot...
Az oda utat Adam vezette le, én pedig az anyósülésről ismerkedtem a környezettel.
Travisék mentek legelöl, majd Nanciék, hátul pedig mi zártuk a konvojt. A csaknem hat órás út alatt rengeteg szép tájat láttam. Annyit fényképeztem, hogy a kamera már félúton lemerült. :)
Ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorral.
Kennewick-et elhagyva lementünk a Columbia folyó-hoz, és a part menti autópályán haladtunk nyugat irányába, az óceán felé. A folyó túloldala Oregon állam. Bár a terület túlnyomó része kopár; házakat, kisebb településeket és legelésző teheneket azért itt-ott lehetett látni.
Ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorral.
Kennewick-et elhagyva lementünk a Columbia folyó-hoz, és a part menti autópályán haladtunk nyugat irányába, az óceán felé. A folyó túloldala Oregon állam. Bár a terület túlnyomó része kopár; házakat, kisebb településeket és legelésző teheneket azért itt-ott lehetett látni.
A táj tisztaságát néhol elektromos vezetékek és szélerőművek törték meg.
Ha a talaj növénytermesztésre annyira nem is alkalmas, néhány szőlőfajnak bizonyára ez a megfelelő éghajlat. Most már látom honnan származnak azok a jó kis helyi borok.
Bár a Columbia folyó hatalmas, mégsem mondanám, hogy nagyobbnak tűnt a Dunánál. Ereje talán az őt körülvevő kopasz hegyoldalakban rejlik. Érdekes belegondolni, hogy régen a folyó medre egészen a sziklák csúcsáig vízzel volt megtelve.
Ha a talaj növénytermesztésre annyira nem is alkalmas, néhány szőlőfajnak bizonyára ez a megfelelő éghajlat. Most már látom honnan származnak azok a jó kis helyi borok.
Bár a Columbia folyó hatalmas, mégsem mondanám, hogy nagyobbnak tűnt a Dunánál. Ereje talán az őt körülvevő kopasz hegyoldalakban rejlik. Érdekes belegondolni, hogy régen a folyó medre egészen a sziklák csúcsáig vízzel volt megtelve.
Még Portland előtt, egy hídon mentünk át Oregon-ba. Semmi különbséget nem láttam a két állam között. Most a folyó másik partján haladtunk tovább. Amint elhagytuk a hegység vonulatait a táj hirtelen zöldülni kezdett, és méterről méterre egyre több fa vett körül minket. Az autópályáról még látni lehetett a fehérlő Mount Hood -ot, amely 3425 méterével a Cascade-hegység legmagasabb csúcsa. Másik érdekesség, hogy Oregonban található az Egyesült Államok legmélyebb tava, az 588 méter mély Crater-tó.
Portland után a Parti-hegységen haladtunk tovább. Ez az előbbinél sokkal alacsonyabb, és tele van örökzöld tűlevelű erdőkkel, tavakkal, patakokkal és vízesésekkel. Az egyik legnagyobb, útba eső vízzuhatag a Multnomah Falls, melyet visszafelé terveztünk megnézni.
Portland után a Parti-hegységen haladtunk tovább. Ez az előbbinél sokkal alacsonyabb, és tele van örökzöld tűlevelű erdőkkel, tavakkal, patakokkal és vízesésekkel. Az egyik legnagyobb, útba eső vízzuhatag a Multnomah Falls, melyet visszafelé terveztünk megnézni.
Félúton még tartottunk egy gyors ebéd-pihenőt, majd teli hassal folytattuk utunkat. A srácok most már nem nagyon bírtak magukkal, és elkezdték szórakoztatni egymást. Minden azzal kezdődött, hogy a Treviszék kocsijának utasai hatalmas karlendítésekkel igyekeztek a mellettünk elhaladó kamionok sofőrjeit arra bírni, hogy húzzák meg a dudát. Miután a több perces kitartó próbálkozás után egyik kamion sem bőgött fel, a fiúk egymással kezdtek el viccelődni. Kihajoltak az ablakon, kinyitották az ajtót, integettek, piros lámpánál kiszálltak a kocsiból... Volt autópályán, ablakból csupasz fenék mutogatás, gumicukor dobálás egymás kocsijába... Olyanok voltak, mint az óvodások :)
Egy idő után ebbe is beleuntak, majd amikor a Parti-hegységről leérve sűrű, és számomra szokatlanul magas fenyőfák között haladtunk már mindenki izgatottan várta, hogy megpillanthassa az óceán végtelen horizontját.
Egy idő után ebbe is beleuntak, majd amikor a Parti-hegységről leérve sűrű, és számomra szokatlanul magas fenyőfák között haladtunk már mindenki izgatottan várta, hogy megpillanthassa az óceán végtelen horizontját.
Alig fél órás kacskaringózás az erdőben, és máris a kis parti városba, Lincoln City-be érkeztünk...
Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése