2009. október 22., csütörtök

Harmadik szülésfelkészítő tanfolyamunk

És egyben az utolsó is. Múlt héten csütörtökön Adam legnagyobb örömére ezt a kötelességünket is letudtuk. Bár azt már én is belátom, hogy nem férfiaknak való ez a tréning, talán 20%-a volt hasznos a számára, a többit végigunta. De összességében büszke vagyok férjemre, hogy türelmesen leülte a 3x3 órát, és a kedvemért kicsit okosította magát ez élet eme területén. :)

Ez alkalommal ismét a régi tanárunkat kaptuk vissza, akivel az első röpke órában átismételtük az előző órán tanultakat. A vájúdás végső szakaszát, a kitolást, az érzéstelenítőket és egyéb kórházi dolgokat.
Egy rövid szünet után aztán rátértünk a várva várt témára: a csecsemőápolásra. Az oktatónk elmondta mit fognak az újszülöttel csinálni, miután világra jött. Mi dönthetjük el például, hogy egyből a mellkasunkra fektessék a babát, vagy előtte tisztítsák meg.
Megismerkedtünk az "Apgar Score" (Apgar teszt) fogalmával. "Ez az újszülött fizikai állapotának felmérésére szolgáló módszer. Meghatározása úgy történik, hogy 5 objektív élettani paramétert (szívverés, légzés, izomtónus, reflexek, bőrszín) értékelünk 0, 1, 2 ponttal. A születést követő 1 perces Apgar-érték a magzat méhen belüli állapotára utal "vissza", míg az 5 perces a késői kimenetel előrejelzésére alkalmazható. A pontokat összegezve a teszt értéke 0 és 10 pont között változhat." (Forrás: orvostudomány.blog.hu)
Beszélgettünk még a baba bőréről, sírásáról, fejformájáról, szeméről... valamint a köldökzsinórról és etetésről. Az újdonsült mama regenerálódásáról és felépüléséről is szó esett: Idővel hogyan zsugorodik vissza a méh, valamint erre milyen masszírozási technikával célszerű rásegíteni. Szóba került a baby blues (szülés utáni depresszió) és egyéb érzelmi változás.

Ezután megnéztünk egy videót a csecsemőápolásról és szoptatásról. Kicsit unalmas és régi volt már a felvétel, mert csupa általános dolgokról beszélt, amit minden épeszű ember logikusnak tart. A film után jött a tanulás gyakorlati része. Na persze nem kellett ám senkinek sem élesben szoptatnia. :) Az oktatónk egy mell alakú párnával és játékbabával illusztrálta és mutatta meg, hogyan kell szoptatásra bírni az újszülöttet. Kaptunk mi is egy-egy játékbabát, amin különböző fogási technikákat próbálhattunk ki. Az etetést követően áttértünk a pelenkázásra. Minden pár kapott egy pelenkát és törlőkendőt, majd tisztába kellett tennünk a babánkat. Ezután még be is pólyáztuk. :) Egyszóval sok hasznos és érdekes dolgot megtanultunk, de a rövid idő miatt mindent csak érintőlegesen sikerült átvennünk. Nekem még természetesen rengeteg a kérdésem, de szerencsére ebben segít az a sok sok újság és nyomtatvány amit a tanfolyamon kaptunk. Első feladatunk az lesz, hogy gyerekorvos találjunk a lányunknak, még a megszületése előtt. (Olyat amit a biztosítónk fedezni fog!)

Az utolsó óra is érdekesen telt. Új légzéstechnikát tanultunk, amit az aktív vájúdáskor ajánlott alkalmazni. Ezek annyiban különböznek, hogy az erősödő fájásoknál piciket célszerű lélegezni és gyorsabban. Ezt "he-he" technikának is nevezik, mert ilyen hangot ad ki a kismama. A gyakorlat során párjaink számolással vagy kézszorítással segítették a helyes légzésritmus betartását és a koncentrációt. Ezután imitált fájdalommal is letesztelhettük magunkat. Ekkor a férjek valamelyik testrészünket erősen megszorították, hogy fájjon, és nekünk a légzéssel kellett ezt leküzdenünk. Jó ötlet, és érdemes szülés előtt többször is gyakorolni. (Nekem Adam az ujjamat, majd a vállamat szorította. De szegény nem merte olyan erősen.)

Az óra végén kaptunk egy kis oklevelet, majd érdekességképp a tanárunk megkérdezte mindenkinek a választott babanevét. Hát mondanom se kell, hogy rajtunk kívül mindenkinek volt. :) Nem baj, úgyis mi vagyunk a legfiatalabb bébivel, van még időnk...
Kaptunk még ezen kívül pár könyvtippet is, kiírom, hátha valaki hasznát veszi:
-Secret of the Baby Whiper -T. Hogg
-Happiest Baby on the Block -H.Karp
-Healthy Sleep Habits, Happy Child -M. Wessbluth
-Babywise -G. Ezzo

Óra végén, miután már mindenki elszivárgott, mi még ottmaradtunk vagy jó egy órát trécselni az oktatónkkal. Beszélgettünk Európáról, Magyarországról, különbségekről, babanevekről, családról... de leginkább csak azokat a megszokott témákat feszegettük, ami minden utunkba akadt idegent érdekelni szokott: Különleges életünket.

Nincsenek megjegyzések: