Egy nagyon jó kis összetartó és régi közösségbe kerültem be. Ami persze érthető is, hiszen ez egy kis város, és az emberek már gyerekkoruktól kezdve szoros barátságokat kötnek.
Ám ami az itteni és az európai fiatalok között hatalmas különbség az a házassághoz és a családi élethez való hozzáállás.
Míg nálunk a huszonévesek inkább főiskolákra járnak, meg buliznak, addig az amerikaiak élettársat választanak maguknak, és korán (vagy időben?) elkezdik a családalapítást.
Otthon mindenki boldogan, ám csodálkozva reagált, mikor közöltem, hogy nemsokára férjhez megyek. Itt viszont ez teljesen természetes dolog, és mindenki izgatottan várta kapcsolatunk folytatását.
Bár még mindenki kicsit idegen számomra, igyekszem beilleszkedni a társaságba.
Pár szóba akkor bemutatnám az amerikai barátokat.
Az első képen a babások láthatóak.
A bal oldali házaspár Justin és Nanci. Ők a tipikus mintapár. Középiskolás korukban ismerkedtek meg, majd az érettségi után összeházasodtak. Justin ezután 3évig a hadseregnél dolgozott mint orvos. Nem sokra rá megszületett gyönyörű kislányuk Hailey, aki most 2éves. Nanciék boldog és harmonikus kapcsolatban élnek, most volt az 5ik házassági évfordulójuk. Adam őket kérte fel esküvői tanuknak.
A jobb oldali pár Aaron és Ashlie, kislányuk, Adry nemsokára lesz 1éves.
A második képen Dustin-nal és Traci-vel pózolunk. A lány Nanci húga. Férje évekig volt távol, katonaként harcolt a hadseregnél. Pár nappal én utánam érkezett csak haza.
Amerikában nagyon sok fiú vonult be katonának. A több éves szolgálat után ugyanis ő és családja megbecsülésben, valamint jelentős és örök állami támogatásban részesül. A haza szeretete és tisztelet igen erős az Egyesült Államokban. Bármennyire is igyekeznék ezt megfogalmazni, szerintem egy külföldi sohasem fogja átérezni azt, amit ők generációkon keresztül megtanultak.
Abba viszont egyik fiatal sem gondolt bele, hogy a gyakorlótereken kívül egyszer talán igazi háborúba is részt kell hogy vegyenek. Éppen ezért a 2001, szeptember 11-i terrortámadást követően mindenki döbbenten vette tudomásul, hogy nemsokára valóságos csatatérre viszik őket.
Nos, visszatérve a barátokhoz, a negyedik házaspár Travis és Nickole, akiknek az esküvőjük a megérkezésem előtt pár héttel volt.
A párokon kívül még van egy igen kedves és közvetlen lány is a társaságban, ő Kacey.
Végezetül egy ősrégi kép a négy jóbarátról.
Alul ugye Adam látható Justinnal. A felső sorban pedig Jesse, aki jelenleg katona, úgyhogy őt sohasem látjuk, a másik pedig Jonathan, aki igazi szingliként nagyobb városba tengeti mindennapjait.
Akárcsak a családi összejöveteleknél, a haverokkal is a játéké a főszerep. Leggyakrabban csak egymáshoz szoktunk esténként átugrani. Főleg a gyerekesek házába, mivel nekik így könnyebb. Nanciéknél sokszor kártyázunk, társasozunk vagy beszélgetünk. Aaronéknál leginkább ivóversenyeket rendezünk.
Itt is, -akárcsak Olaszországban- a lányokat is beleértve, mindenki csak sörözik. De mivel én nem szeretem, ezért sokszor szoktunk nekem csak Bacardi Breezer-eket, vagy bort vinni.
A társaság nagy kedvence a "Beer-Pong" nevű ivós játék.
Aaron-ék új garázsába már el is foglalta helyét a hatalmas beerpong asztal. Röviden a játék lényege az, hogy az asztal két végébe 10-10 műanyag, sörrel teli poharat helyezünk el. A csapattagok a pohárpiramis végén állva kell, hogy egy pinpong labdával az ellenfél poharába beletaláljanak. Ha talált, a sört meg kell inni. Általában 2-3kör után már mindenki bityókás. Azóta már számos hasonló ivóversenyt is kipróbáltunk.
Hogy én mivel töltöm meg a poharam? Bacardival.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése