Állásinterjú

Adam cégében már hónapok óta új designert kerestek, amikor én a városba megérkeztem. A csapat színesbítéséért egy olyan embert szerettek volna, aki különböző kultúrából való. Egyértelmű volt, hogy ez lesz az ideális munkahely a számomra.
Csupán egy aprócska probléma akadt. Az USA-ban csak megfelelő papírokkal lehet dolgozni. Az ügyvédünk szerint a bevándorlási kérelem benyújtása után kb 90-120 nappal kaphatom meg a munkavállalási engedélyt. A várakozáson kívül nem sok mindent tehettünk.
Ám a főnökség örült az érkezésemnek, és hamarosan egy ebéd interjúra lettem invitálva.
Mivel nem akartak annyira formális beszélgetést, és a cég épületébe is csak szigorú biztonsági intézkedések után léphetnék be, egy olasz étteremben találkoztunk.
Kicsit ideges voltam, mivel épp az esküvőnk előtti napra esett.

Bár izgultam az angolom miatt, az ebéd kellemesen és oldott hangulatban telt. Megismerkedtem a cég kreatív csoportjának vezérigazgatójával, valamint a grafikai és a webes részleg kreatív direktorával. Rajtuk kívül csatlakozott hozzánk Adam egyik kollégája is, aki azért szeretett volna megismerni, hogy elmondhassa ő már járt Magyarországon, és magyar barátai is vannak.
Az egy órácska gyorsan eltelt. Nem sok szó esett a munkáról, inkább csak társalogtunk.
Hamarosan egy második, konkrétabb interjúra is sort kerítünk. Időnk végül is még van...